Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Annyira fáj

2010.04.03
Annyira fáj

Annyira fáj, hogy nem bíztam benned,
Hisz te nem ezt érdemled.
Minden szó, ami elhagyja a számat,
Úgy érzem, mindig csak bántalak.

Mindig azt bántom, akit szeretek,
Sohasem gondolkozok, hogy ezzel mit is tehetek.
Nekem ez annyira fáj,
Hogy néha arra gondolok, hogy megkellene halni már.

Sokkal jobb lenne mindenkinek,
Főleg azoknak, akiket szeretek.
Mert így élni nem lehet,
Nem tudom elfogadni, amit teszek.

Azért jöttem e világra,
Hogy teljesítsem azt, amit Isten nekem szánt.
Sikerült, ezt el is mondhatom bárkinek,
Hisz egy fiú szíve csak az enyém lett.

Csak az enyém lett,
Hogy is köszönhetném meg mindezt?
Talán azzal, hogy megváltozok,
És soha semmi rosszat sem mondok.

De ez a sok félelem, ami bennem van,
Mindig csak ez jár a tudatomban.
Félek, hogy ez fogja szerelmünket szétválasztani,
De én abba, biztos, hogy bele fogok halni.

 

                                       2010.03.29.
                                              15:52
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.